A Szakmai Napra 11.30-tól lehetett regisztrálni. 12 órakor a Megnyitóval indult a rendezvény, amelyben Jakus László elnök köszöntötte a megjelent szakembereket, civil szervezeteket, intézményeket. Dr. Korcsog Tamás, a NEROK képviseletében köszöntötte a résztvevőket.
Elsőként dr. Korcsog Tamás, a Nemzetiségi – Roma Módszertani, Oktatási és Kulturális Központ vezetője tartott előadást a Gandhi Gimnáziumról, annak kulturális és oktatási tevékenységéről. A pécsi Gandhi Gimnázium és Kollégium Magyarország és egyben Európa első roma nemzetiségi, érettségit adó intézménye, melyet a Gandhi Alapítvány 1994-ben létesített. Alapítását az a nagyon fontos cél vezérelte, hogy „középtávon kinevelődjék egy népéhez kötődő jelentős számú roma értelmiségi réteg, amely képes újjászervezni a széthullott cigány közösségeket”. E cél elérése érdekében a Gandhi Alapítvány – melynek elnöke Bogdán Béla tanár, kormányfőtanácsos volt – már 1992-ben azon munkálkodott, hogy a következő év szeptemberében elkezdődhessen, a tanítás a főként beás gyermekeket oktató gimnáziumban.
Az iskola létrehozásának első potenciális helyszíne Kaposvár volt, ezt követően esett a választás Pécsre, ahol végül 1994 februárjában megindulhatott a hatosztályos gimnázium működése. Az intézmény első igazgatója Bogdán János magyar-történelem-filozófia szakos tanár lett, aki meghatározó szerepet játszott az iskola létrehozásában is. A tanítás a régió településeiről érkezett 56 diákkal indult, akik egy előkészítő, ún. nulladik évfolyamon kezdték meg a munkát. Az első félév legfontosabb feladata az volt, hogy csökkentse a tanulók közötti tudáskülönbséget. 1995-ben a megbízhatóbb finanszírozás érdekében a Gandhi Alapítvány közalapítvánnyá vált. 1999 januárjában elhunyt Bogdán János. Halálával nemcsak az iskolát, hanem az egész cigány közéletet hatalmas veszteség érte. A gimnázium vezetését élettársa, Csovcsics Erika vette át, s ebben a tanévben avatták fel az intézmény korszerű sportcsarnokát, valamint ennek a tanévnek végén érettségizett az első évfolyam. 2002-ben készült el a gimnázium korszerű épülete, s az intézmény fennállásának 10. évfordulójára Bogdán János nagy álma is megvalósult: német támogatással korszerű könyvtár és szabadidőközpont létesült a kollégium épületében, melyet a diákok örömmel vettek birtokukba. „A modern oktatás tárgyi feltételeit messzemenően biztosítjuk diákjaink számára, és a nevelés-oktatás keretében alternatív módszereket alkalmazunk. A kooperatív és projektmunkát részesítjük előnyben, fontosnak tartjuk a csapatszellem kialakítását. A sportcsarnokban az órarendi testnevelésen kívül szervezett testedzésre, valamint iskolai rendezvények megtartására is van lehetőség. Iskolánk diákjai szabadidejükben bekapcsolódnak Pécs pezsgő kulturális életébe is.”
Második előadóként Jakus László, a Cigány Szervezetek a Felzárkózásért Országos Szakmai Szövetség elnöke mutatta be az EFOP-1.3.4-16.2017-00002 projekt tapasztalatait. „A Szövetség e projektjének három éves megvalósítási időszakára betervezett programelemek mind-mind arra voltak hivatottak, hogy hozzájáruljanak a roma és nem roma emberek közös kulturális időtöltéséhez, ezáltal a nemzetiségek, kisebbségi csoportok és a többségi társadalom közötti párbeszéd generálásához, az eltérő kultúrák meg- és elismerésének támogatásához, illetve a különböző kultúrából származó emberek kölcsönös elfogadásának elősegítéséhez. A projekt célcsoportjai a Nógrád megyében élő lakosság, nemzetiségiek, romák és nem romák, felnőttek és gyermekek egyaránt voltak. Továbbá célcsoportként tekintettünk a teljes magyarországi lakosságra, ugyanis egyes programelemek közvetlenül, vagy közvetve is elérhetik a teljes lakosságot. A 2018. március 1. és 2021. augusztus 30. között, 50 millió forintos uniós támogatásból megvalósuló projekt során megvalósult programok és rendezvények mind a fenti célok elérését szolgálják. Az alkotó délutánnal egybekötött kiállítások, kulturális délutánok, valamint a kulturális és ismeretterjesztő előadások közelebb hozták a roma kultúrát a fiatalok, a többségi társadalom tagjai számára. Az életre hívott konferenciák, szakmai napok és érzékenyítő foglalkozások a romákkal foglalkozó szakemberek és a többségi társadalom szemléletében, hozzáállásában voltak hivatottak változásokat generálni. A nemzetiségek kulturális örökségének és múltjának megismertetése és elmélyítése összesen 12 alkalommal Roma Hagyományőrző rendezvények révén valósult meg. A projektnek szintén részét képezte évente egy Roma Holokauszt megemlékezés, valamint egyedülálló módon Országos Roma Helytörténeti kutató-verseny is, melyet a megbízott történész szakértő hirdetett meg az ország középiskoláiban, felsőoktatási intézményeiben, roma szakkollégiumaiban, annak érdekében, hogy gazdagodjon a roma helytörténeti anyag, és lokális információkat, érdekességeket tudjunk megosztani. A kutató-verseny, valamint a Szakértő által összegyűjtött roma helytörténeti tanulmányokat egy kötetben publikáltuk. A projekthez kapcsolódó, a roma és nemzetiségi hagyományok őrzését, megismertetését célzó honlap is létrejött, melyen egyebek mellett hozzáférhetővé tettük a Kiadvány teljes anyagát is.”
Jakus László előadása után kis ebédszünet következett, majd Dezső Gabriella vezetésével a résztvevők megtekinthették a Gandhi Gimnázium és Kollégiumot, és a közösségi tereket.
Végül Dezső Gabriella, a NEROK által megvalósított EFOP-1.3.4-es projekt szakmai vezetője mutatta be a fejlesztést.
Ezután jó hangulatú szakmai konzultáció kezdődött a résztvevő szakemberek között.
